Álom a vár alatt – Áprily Lajos – Bevezető tanulmány – Parajdi évek – első rész

Szerző: Hunor - 2012. május 19. szombat

„… Mitikus terület volt ez gyermeklábam számára, katlana zárt birodalom, ahol titoktermő a föld, s különös illatú a virág, s beszédesebb a patakok suttogása. Ma is tisztán érzem: képzeletem legelső sugallatait Rapsonné erdejének és várának köszönhetem…” (Áprily Lajos)

Rapsonné erdeje

Rapsonné erdeje

A Görgényi-havasokhoz tartozó keskeny völgy fölött, Parajdtól  a  Gyergyó  felé  vezető  út  5.  kilométeréhez  közel emelkedik  a  legendás  Rapsonné  vára,  melynek  közelsége a gyermek Áprily lelkében a mondavilág megelevenedését idézte elő: a várromokból kinövő kastély úrnője táltos lovon, gyémántbatáron ragadta magával. Ez a gyermekkori álom végigkísérte a költőt egész életében. Tovább…. →

Kategória: Áprily Lajos | Címke: , , , | Szóljon hozzá most!

Álom a vár alatt – Áprily Lajos – Előszó

Szerző: Hunor - 2012. május 18. péntek

„Újra hallgatlak, gyönyörű Küküllő…”

Újra hallgatlak, gyönyörű Küküllő, gyermekéveim suhanó zenéje.
Meg ne lásd árnyékom, a bús kísérőt:
ötvenöt évem.

(Áprily Lajos: Ének a Küküllőhöz)

Ember voltam, remegő daloló

Brassóban született.
Parajdon élte gyermekkora legfogékonyabb éveit, amelyek egy életre szóló természet-élménnyel ajándékozták meg. Aztán jöttek még életének újabb állomásai: Kolozsvár, Nagyenyed, majd újra Kolozsvár, végül Budapest s öregkori menekülésül: a Duna-kanyar. Az élmény lényegén azonban alig változtatott az, hogy annak forrása a titkokat rejtő Kisküküllő-menti táj után az élethajszában apja nyomában megjárt Galbina, a Bihari havasok, az enyedi fiatal tanárként, „a diákvándorlás lelkes apostolaként” végigkirándult Erdélyi Érchegység (a Csáklyakő, a Pilis, a Székelykő, a Detonáta, a Remetei sziklaszoros), vagy élete utolsó szakaszában Szentgyörgypuszta volt-e. Tovább…. →

Kategória: Áprily Lajos | Címke: , | Szóljon hozzá most!

Marosszéki-Mezőség – Történelmi tükör: települések, templomok – tizennegyedik rész: Mezőszabad

Szerző: Anita - 2012. május 9. szerda

A falu végén

A falu végén

A Szabadi-patak völgyében kialakult kis település Marosvásárhelytől északra fekszik. A falu őslakói szabad székelyek voltak, neve is ennek a ténynek köszönhető. 1495-ben szerepelt először az okiratokban, ahol Zabad néven említették. Az 1567. évi regestrumban Zabadh néven, 8 kapuval szerepelt. 1582-ben Zabadnak írták egy székely lófőbirtok adományozását igazoló oklevélben. 1603-ban már Szabad névalakban fordult elő. Tovább…. →

Kategória: Marosszéki Mezőség | Címke: , | Szóljon hozzá most!

Marosszéki-Mezőség – Történelmi tükör: települések, templomok – tizenharmadik rész: Mezőpanit

Szerző: Anita - 2012. április 30. hétfő

Látkép

Látkép

A Székely-Mezőséghez tartozó falu területének felszíne jellegzetes mezőségi dombvidék, széles dombhátakkal és lankás lejtőikkel. A Székelykövesd határából eredő Nagy- (egykor Gúnya) patak átfolyik Harcón, majd Mezőpaniton, s itt még felveszi a mellékvölgyek kisebb patakjait. E patakok vizét nyáron öntözésre használják.

A szép fekvésű, erdők koszorúzta települést keletről a Lyuk-tető csúcsa, nyugatról az Agyagos övezi. Ez utóbbi területének egyik része a Borsfű. Nevét a borsfa bokrokról kapta: a hagyomány szerint egy harcos hozta magával a fát Törökországból. A nagy hideg miatt a borsfa gyümölcsöt nem termett, de a fáját pipaszár készítésre használták. A falu lakói híres dohánytermelők és szarvasmarha-tenyésztők. Tovább…. →

Kategória: Marosszéki Mezőség | Címke: , , , , , | Szóljon hozzá most!

Marosszéki-Mezőség – Történelmi tükör: települések, templomok – tizenkettedik rész: Harcó

Szerző: Anita - 2012. április 16. hétfő

A templom

A templom

A Maros-menti dombok ölén fekvő falu – méretét tekintve – a környék egyik legkisebb települése. Marosvásárhelytől északnyugatra, Mezőpanit északi szomszédságában, a községközponttól 2 km-re, a Nagy-patak völgyében fekszik.

1332-ben Hudzov néven említették először, amikor Michael nevű plébánosa két régi banálist és hét dénárt fizetett. Az 1567. évi regestrumban hét kapuval szerepelt. Egykori birtokosa a Gálfalvi család volt, akiknek udvarháza állt itt a múltban, de államosításakor lebontották. Tovább…. →

Kategória: Marosszéki Mezőség | Címke: , | Szóljon hozzá most!

Marosszéki-Mezőség – Történelmi tükör: települések, templomok – tizenegyedik rész: Székelykövesd

Szerző: Anita - 2012. április 1. vasárnap

A református templom

A református templom

A Székely-Mezőség kis faluja Marosvásárhelytől északnyugatra, a Székelykövesdi-patak mellett fekszik, Mezőpanithoz tartozik. Neve megtévesztő, ugyanis határa kőben szegény. 1451-ben jelentkezett először oklevélben Koewesd néven. Az 1567. évi regestrumban Köwesd formátumban, hét kapuval jegyezték. 1899-ig Mező-Kövesd névalakban szerepelt. Tovább…. →

Kategória: Marosszéki Mezőség | Címke: , , | Szóljon hozzá most!

Marosszéki-Mezőség – Történelmi tükör: települések, templomok – tizedik rész: Mezőmadaras

Szerző: Anita - 2012. március 17. szombat

Festett kapu

Festett kapu

Mezőmadaras a Mezőség déli peremén alakult ki, Marosvásárhely vonzáskörébe tartozik. A Maros és a Komlód-patak között elhelyezkedő „mezőségi hegyek” és patakok, illetve tavak környezetében, keletről nyugatra elnyúlóan, a Vásáros-tető alatt húzódik.

A helység nagy kiterjedésű határát a „madarasi hegyek” (Vásáros-tető, Borjútilalmas, Büdöstó vagy Gyilkos, Akasztófa-tető, Som-tető, Határhegy vagy Czegléd-tető) uralják. Tovább…. →

Kategória: Marosszéki Mezőség | Címke: , | Szóljon hozzá most!

Marosszéki-Mezőség – Történelmi tükör: települések, templomok – kilencedik rész: Mezősámsond

Szerző: Anita - 2012. február 29. szerda

Citera és néptánctalálkozó

Citera és néptánctalálkozó

A Maros megyei Mezősámsondnak az egyik különlegessége, hogy itt működik az egyetlen erdélyi citera ­együttes. A zenekar, mely 2007-­ben ünnepelte 30. évfordulóját, a népdalénekesekkel együtt harminctagú. Saj­nálatukra nincsen alkalmuk versenyezni, nincsen kivel. Az együttest Fekete Gyula matematikatanár alapította, aki 1973-­ban az iskola igazgatóhelyettese és kultúrigazgató is volt. Jelenleg Fekete Gyula neje, Margit asszony vezeti az együttest. Tovább…. →

Kategória: Marosszéki Mezőség | Címke: , , | Szóljon hozzá most!

Marosszéki-Mezőség – Történelmi tükör: települések, templomok – nyolcadik rész: Feketelak

Szerző: Anita - 2012. február 18. szombat

Templom és harangláb

Templom és harangláb

A Mezőség délkeleti részén fekszik, Mezőbándtól északra. Feketelak nevét már 1316 előtt is említette oklevél. 1318–1323 között Look, 1329­-ben p. Laak néven szerepelt. 1329-ben Moys fia Moys birtoka volt,de Ká­roly Róbert király 1316­ban elvette tőle és 1318­-ban Omori Gál királyi jegyzőnek adta. 1329­-ben a birtokot Hont­ Pázmány nemzetségbeli Pogány István kapta. 1332­-ben Feketeluk névalakban jegyezték. Tovább…. →

Kategória: Marosszéki Mezőség | Címke: , , | Szóljon hozzá most!

Marosszéki-Mezőség – Történelmi tükör: települések, templomok – hetedik rész: Istentó

Szerző: Anita - 2012. február 2. csütörtök

A Székely­-Mezőség legnyugatibb faluja a Mezőség délkeleti részén fekszik, a községközpont Mezőbándtól északnyugatra. 148 lakosából mindössze 11 a magyar ajkú.

Isten-tó

Isten-tó

A Kisvölgytől keletre van egy gyönyörű tó, melyet a vi­déken élők Isten adományaként tisztelnek, a gondviselőről nevezték el Isten tavának. 1852. szeptember 4­-én meteoritbecsapódás következett be, mely esemény egyből híressé tette a helységet. Orbán  Balázs a szemtanúk lel­kes beszámolói alapján ekképpen írta le az esetet: Tovább…. →

Kategória: Marosszéki Mezőség | Címke: , | Szóljon hozzá most!