A táj arculatához kötődő, Aranyosszéken kívüli települések

Verespatak

Verspataki panoráma, távolban a Detonáta vulkáni kúpja

Verespatak Fehér megyei település, Topánfalvától 14 km-re, tőle délkeletre fekszik. Ezen az ősi aranybányász településen már a rómaiak is aranyat bányásztak. Ekkor Alburnus Maior volt a neve. A római időben készült labirintusszerű bányafolyosó-rendszere a mai napig fennmaradt. A bányamúzeumba 150 lépcsőfok megtétele után juthatunk le, a felszínen pedig az aranyfeldolgozás különféle eszközeit vehetjük szemügyre. A római kori kőmaradványokat beépítették a házak falaiba. 1784. november 7-én a települést felkelt román parasztok feldúlták. Tovább… →

A táj arculatához kötődő, Aranyosszéken kívüli települések

Bélavára

Bélavára mészkőképződményei

Bélavára a Gyalui-havasok déli peremén található. Torda felől a legkönnyebb megközelíteni, az Aranyos völgyén felfelé haladva. A Runki-szoros és a Podsági-völgy után érünk a Bélavári-völgybe. Innen turistaösvényen lehet felkapaszkodni a mészkőmagaslat tetejére. Tovább… →

A táj arculatához kötődő, Aranyosszéken kívüli települések

Aranyosgyéres

Aranyosgerend főtere a református templommal

Tordától tíz km-re, kelet–délkeletre, az Aranyos jobb partján húzódik. A helyi hagyomány úgy tartja, hogy az első tatárjárás előtt mai központjától két kilométerre, a Fűzi-patak partján feküdt. A 14. században sokáig lakatlan volt. Tovább… →

A táj arculatához kötődő, Aranyosszéken kívüli települések

Torockószentgyörgy

Falukép a Thoroczkay-kápolnával

A Torockótól 4 km-re található, különlegesen szép természeti környezetben kialakult település Nagyenyedtől 19 km-re, a várostól északnyugatra fekszik. Írásos forrásokban 1470-ben említették először. A falutól keletre magasodó Székelykő Várkő nevű magaslatán egykori vár nyomai fedezhetők fel, melynek lakótornya 1253 és 1272 közt épült. 1514-ben a keresztesek égették fel. 1910-ben 983, túlnyomórészt magyar lakosa volt. A trianoni békeszerződésig Torda-Aranyos vármegye Torockói járásához tartozott. Tovább… →

A táj arculatához kötődő, Aranyosszéken kívüli települések

Torda

Torda városa a hasadékkal

Ki tordai – az lesz örökké.
Csodálatos varázskör a
Szülőhely az emberfiának,
Amelyből nem lehet kilépni;
Varázsforrás, örömpatak,
Amelyet hiába hagy el,
Holtáig meríthet belőle.
Sőt, szépülő emlékeinkben
Azt is megadja, amitől
Otthon tán eltiltott haragja.

(Székely János: Szülőföld – Torda, részlet)

Torda főútja

Kolozsvártól 32 km-re, tőle délkeletre, a Rákos-patak és az Aranyos folyó találkozásánál épült a város. Az egykori Torda vármegye, később Torda-Aranyos vármegye székhelye volt. A múltban Aranyospolyánt és Keresztest csatolták hozzá. Az ősi magyar Turda személynévből eredeztethető elnevezése, ami a török turdi (megmaradt) szóból származik. Torda mai helyén egykor a római Potaissa állott. Már a rómaiak is bányásztak itt sót, de igazán fontossá a Magyar Királyság megalakulásának elején vált. Tovább… →

Marosörményes

Marosörményes – Omladozó ház

A település az erdélyi Fehér megye északi részén található, Tordától délre, Nagyenyedtől északra. Marosörményest a székelyek alapították, de idővel a székely lakosságot románok váltották fel. A trianoni békeszerződésig Torda-Aranyos vármegye Felvinci járásához tartozott. 1910-ben 395 lakosa volt, mind románok. 2002-ben a népszámlálás adatai szerint 118 román lakta. Tovább… →

Székelyhidas

Székelyhidas – Zúzmarás határ

A falu 1899-ig Hidas, Kolozs megyében, Tordától 25 km-re délnyugatra, a Rákos-patak felső folyásánál települt. Várfalvától 9 km-re, tőle délre van. A település kőépítkezéséről híres, számos favázas kőháza van. 1291-ben Hydusteluk néven említették először. Már 1332-ben volt temploma. A 16. századtól fokozatosan költöztek a településre a románok, azóta teljesen elrománosodott. Tovább… →

Csákó

Csákó határa — távolban a Maros

Az Erdélyi-medence középső részén, Fehér megye északi területén található. Északon Oláhlapád és Oláhrákos, nyugaton a Kolozs megyei Székelyhidas, délen Alfüged, míg keleten Marosörményes és Miriszló határolja. Először 1291-ben említették Csakoteluk néven a székely alapítású települést. Románok a 16. század környékétől költöztek a faluba. Tovább… →

Csegez

Csegez – Látkép a faluról

A falu Kolozs megyében található, Tordától 20 km-re, a várostól délnyugatra, a Csegezi- (Rákosi-) patak partján, a Székelykő lábánál húzódik meg. Várfalvához tartozik, mely településtől 5 km-re, tőle délre fekszik. 1291-ben Cheges alakban fordult elő írásos forrásban először. 1910-ben 585 lakosából 291 román és 287 magyar volt. A trianoni békeszerződésig Torda-Aranyos vármegye Torockói járásához tartozott. 2002-ben 172 lakosából 120 román, 50 magyar, 2 roma nemzetiségű lelket számláltak. Tovább… →

Bogátpuszta

A református harangláb a gyülekezeti teremmel

A település Kolozs megye déli részén, Kolozsvártól délkeletre, Torda, Aranyosgyéres, Bágyon és Harasztos közt, a Keresztesmezőn fekszik. A jelenlegi település környékén a középkorban két falu: Kis- és Nagybogát létezett, melyek közigazgatásilag Aranyosszékhez tartoztak. Ezek még a középkor folyamán elpusztultak, a falvak egykori területe a Bogátpuszta elnevezést kapta a szomszédos falvak lakosságától. Tovább… →

Harasztos

Templombelső

Tordától 11 km-re délkeletre, a Keresztesmező síkságának keleti felében, a Tóhely-völgyének északról érkező patakja mellett fekszik. Oklevélben először 1291-ben Hory, 1332-ben Harastus néven említették. 1319-ben az Ipoch család birtoka volt, 1620-ban a Harasztosi család kapta új adományként Bethlen Gábortól, aki egyben megerősítette harasztosi Litherati Balázst és nejét, Földvári Zsófiát, itteni birtokukban. A későbbiekben a Felvinczi Orbán, majd a Thoroczkayak, később pedig a Zeyk család birtoka lett. Tovább… →

Székelykocsárd

A református templom

„Kocsárd méltán viselheti Székely előnevét, lévén ez Aranyosszék egyik legtisztább székely helysége…”(Orbán Balázs). Kutatásai során Orbán Balázs megállapította, hogy Székelykocsárd ősrégi település, mely római „colonia” volt, s az első neve a rómaiak idejéből származik: Cocardia.

A Maros jobb partján elnyúló település neve a későbbiekben Kotsárd névalakban fordult elő. Nagyenyedtől 25 km-re a Keresztesmező déli szélén, a Tóhely-völgyön át északról érkező patak mellett települt. Ma községközpont, a községnek Vajdaszeg is része. Tovább… →

Székelyföldvár

A református templom

A falu Nagyenyedtől 20 km-re, a várostól észak-keletre, a Keresztesmező déli végében, a Székelyföldvári- (Vit-) patak mellett terül el. Marosújvártól 3 km-re északra, a Maros túloldalán fekszik, Fehér megyében. Közigazgatásilag Marosújvárhoz tartozik.
Először 1291-ben Feuldwar névalakban említették. Nevét feltehetően egy Árpád-kori földvárról kapta, amelyet székelyek védtek, ennek azonban nyoma sem maradt.
Aranyosszék délkeleti peremén meghúzódó, a szomszédos Székelykocsárd helyén az ókorban jelentős római erődítmény volt. Tovább… →

Felvinc

Felvinc

A mai Fehér megyei település az egykori, 1876-ban megszüntetett Aranyosszék központja volt. A nagyközség Nagyenyedtől 17 km-re, a várostól északkeletre, a Maros jobb partján, a Keresztesmező déli szélén, a Létom patak mellett található. A Maros túlsó partján, a községtől 4 km-re délkeletre fekvő Marosújvárral híd köti össze. Tovább… →

Dombró

Székely kapu Dombrón

A megye északi részén, a Maros folyó mellett található, Nagyenyedtől 17 km-re, a várostól északkeletre, Marosújvártól északnyugatra, tőle mintegy 4 km-re. Első lakosai székelyek voltak, de az idők folyamán románok váltották fel a magyar lakosságot. Az 1876-os megyerendezésig Aranyosszékhez tartozott, majd ezt követően Torda-Aranyos vármegye Felvinci járásának települése lett. A trianoni békeszerződés óta Románia része. 1910-ben 825 lakosából 818 román s mindössze 7 magyar volt. 2002-ben 363 lakosából 361 román, 1 magyar és 1 német volt. Tovább… →

Aranyosmohács

Családi ház kakassal

Tordától 16 km-re, a várostól délnyugatra, a Keresztesmező nyugati területén, a La Lung-patak mellett fekszik. Írásos alakban 1291-ben Muhach néven említették először. 1332-ben plébániatemploma volt, ebben az évben papja, Pál, a pápai tizedjegyzék szerint 40 dénárt fizetett. Egykori temploma az Öreg-tó feletti hegyfokon állott. A kezdeti magyar lakosság a 15-16. századtól fokozatosan elrománosodott. 1910-ben 950 lakosából 931 román és 19 magyar volt. Tovább… →

Kercsed

Templombelső – Kercsed

A falu Tordától 15 km-re délre, a Keresztesmező nyugati szélén, a Farkas-patak mellett terül el. Kercsed községközpontja: Várfalva. Először 1291-ben, Kerchyeth névalakban említették. Már 1332-ben épített plébániatemploma volt, melyet kör alapra emeltek. 1703-ban a labancok felgyújtották az értékes hajlékot. Később helyreállították és 1726-ban tornyot emeltek rá. Majd 1783-ban a templomot ismét megújították, később, 1861-ben előcsarnokkal bővítették. Tovább… →

Bágyon

Bágyoni falurészlet

A falu Kolozs megyében, Tordától 10 km-re délre, a Keresztesmező nyugati felében, a Bágyoni-patak mellett található. Okiratban 1291-ben Bagum néven említették először. 1786-ban Bágyon település a székely huszárezredhez tartozott. Mielőtt Felvinc lett a székhelye 1849 után, Aranyosszék 1651 és 1848 között huszonhatszor tartotta itt közgyűléseit. A trianoni békeszerződésig Torda-Aranyos vármegye Torockói járásához tartozott. Tovább… →

Kövend

A templomkert különleges bejárata

A falu Kolozs megyében, Tordától 13 km-re délnyugatra, a Keresztesmező nyugati részén, a Kövendi-patak mellett terül el. Nevét valószínűleg egykori tulajdonosáról kapta. 1291-ben Kuend néven említették először. A falut 1661-ben a törökök felégették. 1910-ben 1015 lakosából 979 magyar, 27 román volt. A trianoni békeszerződésig Torda-Aranyos vármegye Torockói járásához tartozott. 1992-ben 585-en lakták. Tovább… →