Isten hozott!

Erdély-Honismereti Fotóalbumok

Erdély – Honismereti Fotóalbumok

Hosszú évek óta járjuk Erdély tájait. Aprólékos munkával feltérképeztük, lefotóztuk a történelmi Székelyföldet. Munkánkat fotóalbumok formájában tárjuk olvasóink elé, melyekből évente többet is megjelentetünk. Jelenleg a Kárpátok koronájának déli részénél tartunk, az Ősvárakat kutatjuk. Honlapunk képekkel illusztrált beszámoló több évtizedes kutatómunkánkról, szakmai gyűjtésünkről. Folyamatosan frissen tartjuk, a Bejegyzésekben fotóalbumaink tartalmát tesszük közzé.

Kategória: A Kulisszák mögött | Címke: | Szóljon hozzá most!

Reményik Sándor – Csendes Csodák – A család

Reményik Sándor szülőháza

Reményik Sándor szülőháza

Reményik Sándor 1890. augusztus 30-án, Kolozsvárott született, az 1900-as évek nehéz sorsú első felében, a Trianon utáni erdélyi magyar költészet kiemelkedő alakja volt. Ő volt „az erdélyi költő” –, ahogy Németh László és Babits Mihály is nevezte őt. A Kisfaludy- és a Petőfi-Társaság tagjai sorába választotta. Több neves díjjal és elismeréssel tüntették ki: 1937-ben és 1941-ben kapott Baumgarten-díjat, 1940-ben a Corvin-lánccal jutalmazták, amely akkor a hivatalos Magyarország legnagyobb kulturális kitüntetése volt. Megkésve ugyan, de a Magyar Tudományos Akadémia Nagydíját is megkapta, amely 1941-ben, korai halála után ismerte el költői nagyságát. Egy kattintás ide a folytatáshoz….

Kategória: Reményik Sándor | Címke: , | Szóljon hozzá most!

Reményik Sándor – Csendes Csodák – Bevezető tanulmány

„… tükröződni látod a vízben az eget…”

„… tükröződni látod a vízben az eget…”

Ne várj nagy dolgot életedbe,
Kis hópelyhek az örömök,
Szitáló, halk szirom-csodák.
Rajtuk át Isten szól: jövök.

„Különös, hogy Erdély leghangosabb hatású dalnoka ez a csöndes, tartózkodó, szemérmes jellemű költő lett, de nem érthetetlen […] A költő évei nehéz évek voltak. Nehéz és küzdelmes kisebbségi évek, ezer veszéllyel és kelepcével. Azt hiszem, ebben a helyzetben senki sem tudott volna tökéletesebben viselkedni. A költői tehetség nem volt elég itt, sőt nem is volt a legfontosabb. A versekhez ember kellett, s a költő értékei emberi értékek.” (Babits Mihály) Egy kattintás ide a folytatáshoz….

Kategória: Reményik Sándor | Címke: , , | Szóljon hozzá most!

Reményik Sándor – Csendes Csodák – Ajánlás

Az erdélyi költő, Babits nevezte így.

Reményik Sándor, az erdélyi költő

Reményik Sándor, az erdélyi költő

Szülővárosa, a Gyalui-havasok lábánál fekvő Kolozsvár, a város ahová „kéken” benéznek a havasok és amelyen a Szamos folyik át. Zúgása csendes esti órákban a Hója lábánál fekvő házakig is elhallatszik. A kertek gyümölcseit, szőlőjét Dónát őrizte. Mesealak vagy valós személy volt? Szobra a Reményik-kertben áll.

A belvárosi Reményik-ház „királyi szomszédságban” fekszik Mátyás király szülőházának közelében. 1940-ben a Pásztortűz hasábjain Mátyás-nap alkalmából ír a nagy királyról, a hatalomról és a dicsőségről. „Mi a hatalom igazi értelme? Lehetőség a jóra. Mi a dicsőség igazi értelme? Megbizonyosodás a Lélek szépségéről.”– vallja mindezt, amikor Európa már lángokban áll.

Egy kattintás ide a folytatáshoz….

Kategória: Reményik Sándor | Címke: , | Szóljon hozzá most!

Reményik Sándor – Csendes Csodák – Előszó

Ezzel a bejegyzéssel kezdjük el Reményik Sándor – Csendes Csodák című fotóalbumunk anyagának közlését.

Reményik – 124

Reményik Sándor (1890-1941) -  „Magamnak: gyötrelem, másoknak: út, A hídépítő Istennek: dicsőség”

Reményik Sándor (1890-1941) – „Magamnak: gyötrelem, másoknak: út, A hídépítő Istennek: dicsőség”

Vagyis születésétől, 1890.augusztus 30- tól számítva nemsokára jubileumi esztendőhöz érkezünk, és Reményik Sándor halálának is rövidesen kerek évfordulója lesz, a 75. Megmérhetetlenül sok víz folyt le azóta a Szamoson, s nem csupán Kolozsvár, a szülőváros változott nagyot, de az úgymond magyar szállásterület is. A 19. század vége felé még biztonságosnak mutatkozott a Kossuth Lajos utcai evangélikus elemi iskola; a Farkas utcai Református Kollégium diákjai meg tanárai sem gondolhatták az új századelején, hogy következik az első világháború, nyomában pedig az országvesztés. Egy kattintás ide a folytatáshoz….

Kategória: Reményik Sándor | Címke: , | Szóljon hozzá most!

Déli-Kárpátok – Ősvárak 1 – Utolsó, Albumzáró rész – Dutka Ákos: A Kárpátok dala

A Kárpátok ékköve

A Kárpátok ékköve

Míg áll a Kárpát büszke gránitorma
s fiút fogannak rab magyar anyák,
tekintsetek az örök csillagokra
s daloljátok a Kárpátok dalát:
e bérc örök, s a rabló bűn múlandó,
gránithatárt itt istenkéz emelt,
mit megcsúfolhat millió halandó,
de földi törvény nem dönti e pert…
Földeinket bár rablók cibálják –
örök határunk mégis csak a Kárpát.

Míg áll a Kárpát büszke gránitroma –
és délre folynak onnan a folyók,
hegyek szívének kincsét ide hordva,
érett kalászért küld cserébe sót.
Gránitkart, mely földünk ölbe fogja,
örök ölelésre istenkéz emelt,
kit megcsúfolhat millió halandó,
de földi törvény nem dönti e pert,
földeinket bár rablók cibálják,
örök határunk mégis csak a Kárpát.

E gránitölbe zárt nagy róna hantján
apánk csontjából terem a kenyér,
anyánk csókjának íze él a magván,
e szent magon, mely mindennel felér.
E gránitölben egy a Sors örökre,
együtt jár telelni innen a madár.
Nincs a földnek oly hatalmú ökle,
ki ős vizeknek új törvényt csinál…
Földeinket bár rablók cibálják,
örök egy várunk mégis csak a Kárpát.

Dutka Ákos: A Kárpátok dala

Részlet Váradi Péter Pál – Lőwey Lilla: Déli-Kárpátok – Ősvárak 1. című fotóalbumából, mely része a szerzőpáros 1989 óta futó Erdély – Székelyföld Honismereti fotóalbum-sorozatának.
A fotóalbumba belelapozhat, valamint megvásárolhatja – kedvezőbben a piaci árnál.

Kategória: Déli-Kárpátok - Ősvárak 1. | Címke: | Szóljon hozzá most!

Déli-Kárpátok – Ősvárak 1 – Transzalpin (Király útja)

A Sebes völgye párába burkolódzik (Transzalpin)

A Sebes völgye párába burkolódzik (Transzalpin)

A Transzalpin, közismertebb nevén a Király útja Erdélyt és Olténiát köti össze a Fehér megyei Szászsebes és a Gorj megyei Novaci között. A Sebes folyó völgyében a Zsil- és az Olt-völgyével párhuzamosan fut, majd az Oasa-tó mellett halad el. Obarsia Lotrului-nál keresztezi a Petrozsény–Voineasa–Brezoi utat. Átszeli a Páring hegységet, és átmegy 1600 méter magasban Rancan. Egy kattintás ide a folytatáshoz….

Kategória: Déli-Kárpátok - Ősvárak 1. | Címke: , , | Szóljon hozzá most!

Déli-Kárpátok – Ősvárak 1 – Kudzsiri-havasok (Surján) – Kilencedik, fejezetzáró rész – Sebeskápolna

Sebeskápolna várának faragott mészkövei - GPS: 45,49.3223N 23,36.1695E

Sebeskápolna várának faragott mészkövei – GPS: 45,49.3223N 23,36.1695E

Sebeskápolna ( Capalna) Szászsebestől délre, a Sebes jobb partján fekvő település. Nevét 1386-ban említette először oklevél Capella néven. 1913-ban Sebeskápolna névalakban fordult elő. A trianoni békeszerződés előtt Szeben vármegye Szászsebesi járásához tartozott. Határában a Kr. e. 2. század és a Kr. u. 2. század közötti időből származó dák kővárról tettek említést. Egy kattintás ide a folytatáshoz….

Kategória: Déli-Kárpátok - Ősvárak 1. | Címke: , | Szóljon hozzá most!

Déli-Kárpátok – Ősvárak 1 – Kudzsiri-havasok (Surján) – Nyolcadik rész – Sebesláz

Sebeslázzal szemben a szászcsóri vártető — előtérben pusztuló fekete fenyők - GPS: 45,52.0206N 23,35.0253E

Sebeslázzal szemben a szászcsóri vártető — előtérben pusztuló fekete fenyők – GPS: 45,52.0206N 23,35.0253E

Sebesláz település Szászsebestől 11 km-re délre, a Sebes folyó jobb partján, a Kudzsiri-havasok peremén fekszik. Neve szláv eredetű, mind a magyarban, mind a románban meghonosodott láz szó erdei tisztást, kaszálót jelent. A sebeshelyi uradalom román faluja volt Fehér, majd Alsó-Fehér vármegyének a Királyföld által körülzárt területén. Egy kattintás ide a folytatáshoz….

Kategória: Déli-Kárpátok - Ősvárak 1. | Címke: | Szóljon hozzá most!

Déli-Kárpátok – Ősvárak 1 – Kudzsiri-havasok (Surján) – Hetedik rész – Szászcsór vára

Szászcsór vára
(É 45°52.285, K 023°34.490)

Szászcsór

Szászcsór

Szászsebestől délre, a Sebes-patak mentén terül el Szászcsór község. A falu déli széle mellett emelkedő 359 méter magas hegyen a kutatások szerint már a 12-13. században vár épült. Az alatta fekvő települést 1309-ben sub castro Petri néven említik. Ez a falu a kelneki grófoké volt, feltehetően a vár is az ő kezükön lehetett. 1531-ben a császárhű Horvát János birtokolta, ezért Szapolyai János hívei megostromolták és lerombolták. Egy kattintás ide a folytatáshoz….

Kategória: Déli-Kárpátok - Ősvárak 1. | Címke: | Szóljon hozzá most!

Déli-Kárpátok – Ősvárak 1 – Kudzsiri-havasok (Surján) – Hatodik rész – Péterfalva – várrom

Péterfalva – várrom
(É 45°55.236, K 023°33.248)

A várrom borostyánnal befutott tornya (Péterfalva-várrom)

A várrom borostyánnal befutott tornya (Péterfalva-várrom)

Péterfalva község a Szebeni-havasokhoz tartozó, Szerdahelyi- és Szászsebesi-hegységet elválasztó, itt északra tartó Sebes folyócska mellett fekszik. A helység 1309-ben villa Petri néven jelentkezett a forrásokban. 1309-ben templomát, illetve papját, Mihályt említik, aki a Sebesi dékánság papjai között a székes káptalannal folytatott perben részt vett. Egy kattintás ide a folytatáshoz….

Kategória: Déli-Kárpátok - Ősvárak 1. | Címke: | Szóljon hozzá most!