Déli-Kárpátok – Ősvárak 1 – A Kárpátok általános jellegzetességei

Naplemente a felhők ölelte, 2482 méter magas Retyezát csúcsain

Naplemente a felhők ölelte, 2482 méter magas Retyezát csúcsain

Erdély koronája, felséges Kárpátok!
Hőn dobogó szívvel gondolok csak rátok;
Szikla-karotokkal Erdélyt átölelve
Rátok néz a magyar bizalommal telve.
Hisz’ e kemény bástyák szirtfalai között,
Annyi nép lelt hazát, a hány beköltözött;
Sőt szabadságot se fenyeget itt örvény,
Ezt óvja, ezt félti közös magyar törvény.
S Erdély lányai, e szép havasi rózsák
Dalától zengnek itt erdők,mezők s rónák;
ők, a honszerelem őrző angyalai,
Buzdítnak e földért, hogy kell élni-halni.
Szelíd homlokon, mint büszke szűzi párta,
Úgy borulsz Erdélyre szabadság Kárpátja!
Vadregényes kincsek drága gyöngyfüzére,
Légy ország-világnak legnagyobb díszére. Egy kattintás ide a folytatáshoz….

Kategória: Déli-Kárpátok - Ősvárak 1. | Címke: | Szóljon hozzá most!

Születésnapi köszöntő a családtól

70. születésnapja alkalmából családja az alábbi népdalátköltéssel köszöntötte Váradi Péter Pált.

 

KÖSZÖNTŐ
(A csitári hegyek alatt dallamára költötte: Cseke Szabolcs)

Madarasi Hargitáról
Bucsinba vágtat a ló
Angyalom, ha lefotózlak
albumban lesz látható

ha Erdélybe kimegyek
mindjárt jobban is leszek
Lilla ha utánam repül
hozza a Lovagkeresztet

súgja a szél az Olt felett
Bajszi hetven éves lett
a következő harminc évben
kívánunk vidám életet

Kategória: A Kulisszák mögött | Címke: , , | Szóljon hozzá most!

Születésnapi ajándék a minisztertől

A Lovagkereszt átadása a Vigadóban

A Lovagkereszt átadása a Vigadóban

Áder János, Magyarország köztársasági elnökének megbízásából Balog Zoltán, az emberi erőforrások minisztere a Pesti Vigadóban, az augusztus 20-i nemzeti ünnep alkalmából állami kitüntetéseket adott át. Ennek keretében Váradi Péter Pál a Magyar Érdemrend Lovagkeresztjét kapta.

Az Erdély Honismereti Fotóalbum-sorozat társszerzője és fotográfusa augusztus 19-én ünnepli 70. születésnapját, így szép ajándékban részesült.

A Lovagkereszt átvétele

A Lovagkereszt átvétele

A kitüntetés szövege

Kategória: A Kulisszák mögött | Címke: , , | Szóljon hozzá most!

Könyvbemutató – Parajd

Csendes csodák - Reményik Sándor

Csendes csodák – Reményik Sándor

A REFORMÁTUS EGYHÁZ REFORMÁTUS GYÜLEKEZET – PARAJD

SZERETETTEL MEGHÍVJA

a Csendes csodák című verses-zenés előadásra

2014. augusztus 10-én 11.30–kor a református templomba, az Istentisztelet után

Közreműködik: Soós Andrea, előadóművész és Cseke Szabolcs, népzenész

Bemutatásra kerül
Váradi Péter Pál-Lőwey Lilla: Csendes csodák – Reményik Sándor
című irodalmi fotóalbuma, mely a költő életének állít emléket

A könyv kedvezményesen (75 lei) megvásárolható.

Kategória: Könyvbemutatók | Címke: , | Szóljon hozzá most!

Déli-Kárpátok – Ősvárak 1 – Bevezető gondolatok – Ötödik, fejezetzáró rész

A Szent László vár, a „Nagyapó”-szikla (Babakáj) és Galambóc vára

A Szent László vár, a „Nagyapó”-szikla (Babakáj) és Galambóc vára

Tulln városától hajóval végigutazhatunk a történelmi úton, a Duna bal partján végig az egykori hun birodalom tájai emlékeztetnek a múltra. Egészen Orsováig érdemes leereszkedni, történelmi emlékhelyek sokasága kárpótol a hosszú útért. Mielőtt az Al-Duna varázslatos vidékét elérnénk, Ó-Moldvától 7 km-re a Lászlóvár emelkedik elénk. Csodálatos látványt nyújt a szemközti Galambóc vára is, valamint a Duna vizéből kiemelkedő Babakáj, a „Nagyapó” – szikla, amelyen valószínűleg török őrtorony volt. A következő nevezetesség Drankó vára, ahol már csak néhány várfal maradványát lehet megfigyelni, mélyen a Duna vizében. Egy kattintás ide a folytatáshoz….

Kategória: Déli-Kárpátok - Ősvárak 1. | Címke: , , | Szóljon hozzá most!

Déli-Kárpátok – Ősvárak 1 – Bevezető gondolatok – Negyedik rész

Krimhilda (Ildikó)

Krimhilda (Ildikó)

Tulln város kérésére Mihail Nogin orosz szobrászművész szoborcsoport formájában állított emléket az egykori találkozás feltételezett színhelyén, a minorita kolostor háta mögötti elhagyatott Duna-parton. Három részből áll: elöl, rusztikus kövön fekvő nyitott bronzkönyv lapjára frissen róva – a bronz lúdtoll még ott hever – olvashatjuk
a Nibelung-ének Tullnról szóló sorait. Mögötte a Hans Muhr által kiképzett szökőkút sugarai nagyobb léptékben megismétlik a nyitott könyv kettős ívét, hogy végül a vízpára mögül, miként a múlt ködéből, felmagasodjék a történelmi látomás: a találkozás.
A balról, Passau felől érkező Kriemhildet Rüdiger von Bechelaren, Osterland őrgrófja és az énekben említett két másik lovag kíséri a jobbról, Hunnia felől várakozó Attila elébe, aki mögött fivére, Buda, s a hun udvarban
száműzetésben élő Dietrich von Bern és Gibich hercegek állnak. A sort Attila kisfia, Csaba zárja, aki fakardját lengetve kíváncsian kandikál ki Gibich köpenye mögül leendő mostohaanyjára. Egy kattintás ide a folytatáshoz….

Kategória: Déli-Kárpátok - Ősvárak 1. | Címke: , , , | Szóljon hozzá most!

Meghívó – Csendes csodák – Reményik Sándor

meghívóMeghívó a

Csendes csodák – Reményik Sándor

c. irodalmi fotóalbum bemutatójára

2014. május 30-án, pénteken 17 óra

Helyszín:

Kolozsvár, Sapientia, Óváry-terem

Bemutatja: Dávid Gyula, irodalomtörténész, a könyv lektora;

valamint

Kántor Lajos, irodalomtörténész, az Előszó írója

 

AZ ÖSSZETARTOZÁS NAPJÁN,

2014. június 4-én, szerdán 17 órára

Helyszín:

Farkaslaka, Tamási Áron Hittantererem

Bemutatja a szerzőpáros:

Lőwey Lilla és Váradi Péter Pál

Vetített-képes előadás

Kategória: Erdély nagyjai, Reményik Sándor | Címke: | Szóljon hozzá most!

Tájékoztató – Csendes csodák – Reményik Sándor

Váradi Péter Pál — Lőwey Lilla
Erdély ‒ Csendes csodák

Csendes csodák - Reményik Sándor

Csendes csodák – Reményik Sándor

Reményik Sándor Erdély szülötte, a magyar líra kiemelkedő egyénisége. Szerény
életvitele, életfelfogása, a megtapasztalt élet, a család, az Istenhit, a természet szeretete, a
betegség és barátságai tették azzá, akivé lett. A költeményein és könnyein át „a szépség találta meg önmagát”. Ez a szépség tette a kötőt és verseit szerethetővé.

A Csendes csodák című irodalmi fotóalbumunkban bemutatjuk a költő életét,
munkásságát, valamint erdélyi városait: Kolozsvárt és Nagyváradot.

Lektorálta: Dávid Gyula irodalomtörténész, Kolozsvár
Előszó: Kántor Lajos irodalomtörténész, Kolozsvár
Ajánlás: Hantz Lám Irén tanár, Kolozsvár

Az irodalmi fotóalbum az Ünnepi Könyvhéten megtekinthető:
• Kolozsvár, Bánffy-palota, 2014. máj. 29. – jún. 1-ig
• Budapest, Vörösmarty tér, 2014. jún.12. – jún.15-ig

Kereskedelmi ár: 8 300 Ft (118 RON)
Kiadónál: 5 500 Ft (75 RON)

A Polihisztor Könyvesboltban kiadói áron vásárolható (Bp. Múzeum krt. 29.)

Előkészületben: Déli-Kárpátok-Ősvárak 2. (Megjelenik: 2014. október)

Kategória: Erdély nagyjai, Reményik Sándor | Címke: | Szóljon hozzá most!

Déli-Kárpátok – Ősvárak 1 – Bevezető gondolatok – Harmadik rész

Bronzba öntött történelem: Attila, hun király és Krimhilda (Ildikó) találkozása két birodalom határán

Bronzba öntött történelem: Attila, hun király és Krimhilda (Ildikó) találkozása két birodalom határán

A legenda szerint Attila halálát követően a hun király két fia hatalmi harcot folytatott. A nyugati népek Aladárt támogatták, mert ő a német Kriemhilde fejedelemasszonytól származott, míg a hunok Csaba mellett álltak. Véres harc kezdődött a két tábor között, melynek végére Csaba és szövetségesei vereséget szenvedtek. Csaba 15000 hun vitézzel Görögországba, majd Szittyaországba vonult. A harcokban sokan meghaltak, a megmaradt hunok, közel 3000-en, Csaba királyfi kérésére a Csigle mezején telepedtek le. Mivel tartottak további támadásoktól, nem hunoknak, hanem székelyeknek nevezték magukat. Később szomszédos népek támadtak a székelyekre. Mikor a harc már-már a székelyek vesztét hozta volna, Csaba királyfihoz imádkoztak és csoda történt. A Hadak Útján (Tejút), az égből egy lovascsapat — élén Csaba királyfival — jelent meg. A támadókat elsöpörve megvédte népét, majd visszatért az örökkévalóságba. Egy kattintás ide a folytatáshoz….

Kategória: Déli-Kárpátok - Ősvárak 1. | Címke: , | Szóljon hozzá most!

Déli-Kárpátok – Ősvárak 1 – Bevezető gondolatok – Második rész

A „várak királya” (Mikszáth Kálmán) — Vajdahunyad erőssége

Lovagvárból évszázadok alatt vált királyi várrá.

Ahhoz, hogy méltó képet adhassunk múltunk történéseiből, mélyen bele kell abba hatolnunk. A székely néphagyomány erősen kötődik a hun elődök örökségéhez. Magukat a hunok ivadékainak tartják. Ezt a hitet őseiktől örökölték, ősi hagyománynak tartják, s ehhez szívósan ragaszkodnak. Erről írásos emlékeket a 13. évszázad elejéig vezethetünk vissza: nyoma van a legrégibb magyar történetíróknál s emlegetik a későbbiek is. Több száz év óta élénk tudományos vita folyik a székelyek eredete felett, s ez máig sincs végérvényesen lezárva.

Thuróczi János 1488-ban kiadott krónikájában megerősítette a szájhagyományt, s a székelyek sajátjának vélte a rovásírást: „a mi időnkben nem is kételkedik senki benne, hogy a székelyek azoknak a hunoknak a maradékai, akik először jöttek be Pannóniába, és mert az ő népük, úgy látszik, nem keveredett azóta sem idegen vérrel, erkölcseikben is szigorúbbak, a földek felosztásában is különböznek a többi magyartól. Ők még nem felejtették el a szkíta betűket, és ezeket nem is tintával vetik papirosra, hanem botokra vésik be ügyesen, rovás módjára”. Egy kattintás ide a folytatáshoz….

Kategória: Déli-Kárpátok - Ősvárak 1. | Címke: , | Szóljon hozzá most!