Isten hozott!

Erdély-Honismereti Fotóalbumok

Erdély – Honismereti Fotóalbumok

Hosszú évek óta járjuk Erdély tájait. Aprólékos munkával feltérképeztük, lefotóztuk a történelmi Székelyföldet. Munkánkat fotóalbumok formájában tárjuk olvasóink elé, melyekből évente többet is megjelentetünk. Jelenleg a Kárpátok koronájának déli részénél tartunk, az Ősvárakat kutatjuk. Honlapunk képekkel illusztrált beszámoló több évtizedes kutatómunkánkról, szakmai gyűjtésünkről. Folyamatosan frissen tartjuk, a Bejegyzésekben fotóalbumaink tartalmát tesszük közzé.

Kategória: A Kulisszák mögött | Címke: | Szóljon hozzá most!

Magyari Lajos halálhírére

Magyari Lajos: Időtlenül

Magyari Lajos: Időtlenül

“…Én meg csak itt állok, s időtlenül nézem ,
Hogy a század elcsomásul,
mikesül a kedvem.”

Drága Lajos!
Szomorúan értesültünk eltávozásodról, hogy végleg “elmikesültél”. Az égi mezőkről nézed az őszi havasokat, melynek barátságodat köszönhetjük. Költeményeid ékességei albumainknak, gondolataid megérintettek bennünket és az olvasókat.

Fájó szívvel búcsúzunk: Lőwey Lilla, Váradi Péter Pál
Nyugodj békében!

Magyari Lajos: Időtlenül

Fölvenném magamra Kárpát köpönyegét,
ez illene igazán egy örök bújdosónak,
világ-széltörésben, idők romlásában
szüntelen futónak.

Egy kaszasuhintás, s itt, a Kárpát-kanyarban
hullnak a fenyők,
hullnak milliószám,
népet elfogyatván,
időket orotván.

Én meg csak itt állok, s időtlenül nézem,
hogy a század elcsomásul,
mikesül a kedvem.

Sepsiszentgyörgy, 2004. május 31.

 

Kategória: Nincs kategorizálva | Címke: | Szóljon hozzá most!

Reményik Sándor – Csendes Csodák – Első versei – Végvári – Második rész

„November ül a rónaság felett…”

„November ül a rónaság felett…”

Az indulattal és keserű fájdalommal teli versek helytállásra, megmaradásra intettek. Ilyen az Eredj, ha tudsz című megrázó erejű verse. Az erdélyi magyarság döntő többségével együtt nem volt képes elfogadni az új helyzetet. Kétségbeesetten nézte a szülőföldről menekülő százezreket, ahogy elhagyják otthonukat, feladják eddigi életüket. Ezen érzelmek hatására születtek a keserű indulattól fűtött, izzó nemzetféltő szenvedélytől átitatott Végvári-versek. Egy kattintás ide a folytatáshoz….

Kategória: Reményik Sándor | Címke: , , , | Szóljon hozzá most!

Reményik Sándor – Csendes Csodák – Első versei – Végvári

„…Maradt a Csend.  / S a sötétség az égbolt peremén.” (Tolvajos-tető)

„…Maradt a Csend. / S a sötétség az égbolt peremén.” (Tolvajos-tető)

Verseit hazafias gondolatok szövik át, vagy a természet önzetlen szeretete jelenik meg bennük, de legerősebben az istenes költemények tükrözik erős hitét:

„….És imára is kulcsolom kezem,
Úgy esedezem szívetlenül – szívért,
Szárazon adom Istennek magam,
Hátha reám bocsátja harmatát,
És kinyílik a kőből egy virág.”
(És a szívem is elhagyott engem) Egy kattintás ide a folytatáshoz….

Kategória: Reményik Sándor | Címke: , | Szóljon hozzá most!

Reményik Sándor – Csendes Csodák – Gyermekévek – Harmadik rész

A Szentlélek utcai Reményik-ház

A Szentlélek utcai Reményik-ház

Osztálytársai közül Makkai Sándor és Mannsberg Árvéd váltak közeli barátaivá Kolozsvár egyik legrégebbi oktatási intézményében, a református kollégiumban. Reményik Sándor több versében is megidézte a kedves Alma Matert, az Amíg a nagy kúrián átmegyek című versében is emlékezett az ott töltött évekre:

Ősz mosolyog a nagyudvar felett,
Amelyen most gyakorta átmegyek,
Ha nem is négyszer Isten egy napjába,
Mint hajdanába. Egy kattintás ide a folytatáshoz….

Kategória: Reményik Sándor | Címke: , | Szóljon hozzá most!

Reményik Sándor – Csendes Csodák – Gyermekévek – Második rész

A kolozsvári Református Kollégium udvarára néző „cipóosztó” erkély

A kolozsvári Református Kollégium udvarára néző „cipóosztó” erkély

Reményik Sándor neve az 1980-as évekig viszonylag ismeretlen volt (vagy csak irodalmi körökben ismerték) Magyarországon, mert őt és költészetét 1945 után – politikai, ideológiai megfontolásokból – évtizedekre száműzték a magyar irodalomból. Mindez jelentősen megváltozott. A 20. század végén indult kutatások és az azóta folyamatosan elérhető, újra és újra kiadott verseskötetek bizonyítják: az erdélyi költőfejedelemnek kiemelkedő szerepe és előkelő helye van a magyar irodalomban. A Magyar Evangélikus Egyház kiadásában, 1981-ben jelent meg a Jelt ád az Isten című Reményik-kötet, Koren Emil előszavával, Imre Mária gondozásában. 1983-ban a Kriterionnál adták ki. Az építész fia című versgyűjteményt, 42 ezer (!) példányban, Kántor Lajos tartalmas, hosszú bevezető tanulmányával. Igaz, sok nagy Reményik-verset nem lehetett beletenni a
cenzúra miatt, ám ez volt a Reményik-ébresztés kezdete. Egy kattintás ide a folytatáshoz….

Kategória: Reményik Sándor | Címke: , , | Szóljon hozzá most!

Reményik Sándor – Csendes Csodák – Gyermekévek – Első rész

A Reményik-villa utcafrontja

A Reményik-villa utcafrontja

Az evangélikus iskolában tanult a kis Sándor, ahol boldogan teltek kisgyermek évei. Ennek szomszédságában állt az evangélikus templom, melynek belső terei különös hatással voltak rá. A hófehér falak, a hófehér padok, a hófehér tisztaság erősítették Istenhitét, mely nem nosztalgikus álmodozásból állt, hanem tépelődő bűnbánat, szigorú önvizsgálat jellemezte. A Kövek zsoltára című versében (melynek alcíme: A kolozsvári evangélikus templom centenáriumán Liedemann Márton templom-építő lelkész emlékének), 1929-ben így írt kedves templomáról a költő:

Elhalkult, és elhalt az orgona…
De új nesz kél most a templomfalakból.
Nem halljátok? Itt körül a falakban
Dobognak a beépített kövek.
Külön dobban meg minden kicsi kő,
És mégis, mégis egy ütemre vernek,
Egy óriási templom-dobbanással. Egy kattintás ide a folytatáshoz….

Kategória: Reményik Sándor | Címke: , , | Szóljon hozzá most!

Reményik Sándor – Csendes Csodák – A család

Reményik Sándor szülőháza

Reményik Sándor szülőháza

Reményik Sándor 1890. augusztus 30-án, Kolozsvárott született, az 1900-as évek nehéz sorsú első felében, a Trianon utáni erdélyi magyar költészet kiemelkedő alakja volt. Ő volt „az erdélyi költő” –, ahogy Németh László és Babits Mihály is nevezte őt. A Kisfaludy- és a Petőfi-Társaság tagjai sorába választotta. Több neves díjjal és elismeréssel tüntették ki: 1937-ben és 1941-ben kapott Baumgarten-díjat, 1940-ben a Corvin-lánccal jutalmazták, amely akkor a hivatalos Magyarország legnagyobb kulturális kitüntetése volt. Megkésve ugyan, de a Magyar Tudományos Akadémia Nagydíját is megkapta, amely 1941-ben, korai halála után ismerte el költői nagyságát. Egy kattintás ide a folytatáshoz….

Kategória: Reményik Sándor | Címke: , | Szóljon hozzá most!

Reményik Sándor – Csendes Csodák – Bevezető tanulmány

„… tükröződni látod a vízben az eget…”

„… tükröződni látod a vízben az eget…”

Ne várj nagy dolgot életedbe,
Kis hópelyhek az örömök,
Szitáló, halk szirom-csodák.
Rajtuk át Isten szól: jövök.

„Különös, hogy Erdély leghangosabb hatású dalnoka ez a csöndes, tartózkodó, szemérmes jellemű költő lett, de nem érthetetlen […] A költő évei nehéz évek voltak. Nehéz és küzdelmes kisebbségi évek, ezer veszéllyel és kelepcével. Azt hiszem, ebben a helyzetben senki sem tudott volna tökéletesebben viselkedni. A költői tehetség nem volt elég itt, sőt nem is volt a legfontosabb. A versekhez ember kellett, s a költő értékei emberi értékek.” (Babits Mihály) Egy kattintás ide a folytatáshoz….

Kategória: Reményik Sándor | Címke: , , | Szóljon hozzá most!

Reményik Sándor – Csendes Csodák – Ajánlás

Az erdélyi költő, Babits nevezte így.

Reményik Sándor, az erdélyi költő

Reményik Sándor, az erdélyi költő

Szülővárosa, a Gyalui-havasok lábánál fekvő Kolozsvár, a város ahová „kéken” benéznek a havasok és amelyen a Szamos folyik át. Zúgása csendes esti órákban a Hója lábánál fekvő házakig is elhallatszik. A kertek gyümölcseit, szőlőjét Dónát őrizte. Mesealak vagy valós személy volt? Szobra a Reményik-kertben áll.

A belvárosi Reményik-ház „királyi szomszédságban” fekszik Mátyás király szülőházának közelében. 1940-ben a Pásztortűz hasábjain Mátyás-nap alkalmából ír a nagy királyról, a hatalomról és a dicsőségről. „Mi a hatalom igazi értelme? Lehetőség a jóra. Mi a dicsőség igazi értelme? Megbizonyosodás a Lélek szépségéről.”– vallja mindezt, amikor Európa már lángokban áll.

Egy kattintás ide a folytatáshoz….

Kategória: Reményik Sándor | Címke: , | Szóljon hozzá most!

Reményik Sándor – Csendes Csodák – Előszó

Ezzel a bejegyzéssel kezdjük el Reményik Sándor – Csendes Csodák című fotóalbumunk anyagának közlését.

Reményik – 124

Reményik Sándor (1890-1941) -  „Magamnak: gyötrelem, másoknak: út, A hídépítő Istennek: dicsőség”

Reményik Sándor (1890-1941) – „Magamnak: gyötrelem, másoknak: út, A hídépítő Istennek: dicsőség”

Vagyis születésétől, 1890.augusztus 30- tól számítva nemsokára jubileumi esztendőhöz érkezünk, és Reményik Sándor halálának is rövidesen kerek évfordulója lesz, a 75. Megmérhetetlenül sok víz folyt le azóta a Szamoson, s nem csupán Kolozsvár, a szülőváros változott nagyot, de az úgymond magyar szállásterület is. A 19. század vége felé még biztonságosnak mutatkozott a Kossuth Lajos utcai evangélikus elemi iskola; a Farkas utcai Református Kollégium diákjai meg tanárai sem gondolhatták az új századelején, hogy következik az első világháború, nyomában pedig az országvesztés. Egy kattintás ide a folytatáshoz….

Kategória: Reményik Sándor | Címke: , | Szóljon hozzá most!